Agrár fogalomtárFogalomtár

Az AKG önkéntes, 5 éves kötelezettségvállalással járó program a KAP II. pilléréből: a gazda környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatokat vállal pénzügyi ellentételezés fejében. A kifizetés a választott tematikus előíráscsoportoktól és előírásoktól függ, hektáronként. Az ökológiai gazdálkodás támogatása külön jogcím (a KAP-RD20 felhívás), nem az AKG része.

A KAP 2023–2027-es ciklusának új, önkéntes ökorendszer-eleme, amely a korábbi kötelező zöldítést váltja fel. Évente szabadon választható agrár-ökológiai gyakorlatokat (pl. tájképi elemek, fedőnövények, direktvetés) kínál pontrendszer alapján, magasabb hektáronkénti kifizetéssel.

Az aktív mezőgazdasági termelői minőség a közvetlen támogatások alap-jogosultsági feltétele: e nélkül a BISS, a CRISS, az AÖP, a termeléshez kötött és a fiatal gazda támogatás nem állapítható meg. Magyarországon a természetes személy termelő automatikusan megfelel, a jogi személyeknek legalább 10 hektár támogatható területtel vagy aktív FELIR-tevékenységgel kell rendelkeznie. A feltételt a 20/2024. (IV. 9.) AM rendelet szabályozza.

Újraelosztó (redisztributív) támogatás, amely a kisebb gazdaságokat részesíti előnyben. A nagy gazdaságok támogatásának egy részét csoportosítja át az első hektárok után magasabb összeget kapó kisebb termelők felé. Célja a méltányosabb forrásmegosztás. A BISS igénylése egyben CRISS-igénylésnek is minősül, külön jelölés nélkül.

Nemzeti költségvetésből, uniós engedéllyel folyósított kiegészítő támogatás a KAP-források mellett. Ma hat jogcíme van: hízottbika-tartás, tejtámogatás, anyatehéntartás, extenzifikációs szarvasmarhatartás, valamint Virginia- és Burley-dohány termesztés. Kerete kifutó: 2024-től évi 5 százalékpontos lépcsőkben csökken.

A de minimis csekély összegű állami támogatás, amely uniós bejelentés nélkül nyújtható egy meghatározott, több évre vetített összeghatárig. Az agrár- (mezőgazdasági) de minimis felső határa kedvezményezettenként 50 000 euró gördülő hároméves időszakra (2024 vége előtt 25 000 euró volt); a szabály 2032 végéig alkalmazandó. Sok nemzeti agrártámogatás ebbe a kategóriába esik.

A degresszió a nagy összegű közvetlen támogatások arányos csökkentése, a capping a felső korlátozása egy meghatározott összeg- vagy hektárhatár felett. Mindkettő a források méltányosabb elosztását szolgálja, és a CRISS újraelosztó támogatással együtt a kisebb gazdaságokat segíti.

Az éves területalapú agrártámogatások igénylésének egységes formanyomtatványa, amelyet minden évben tavasszal, egy jogvesztő záró határidőig (2026-ban április 15. és június 9. között) lehet benyújtani a Magyar Államkincstár portálján. Egyetlen beadvánnyal igényelhető a BISS, a CRISS, az AÖP, a CIS és számos vidékfejlesztési jogcím.

Az EMGA a KAP I. pillérét — a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket — finanszírozó uniós alap. Ebből származik többek között a BISS, az AÖP és a CIS forrása. Párja a vidékfejlesztést finanszírozó EMVA.

Az EMVA a KAP II. pillérének — a vidékfejlesztésnek — az uniós forrása, amelyből az AKG, az ökológiai gazdálkodás támogatása, a beruházási és LEADER-pályázatok finanszírozódnak. A forrásokat 2023-tól a KAP Stratégiai Terv használja fel, KAP-RD kódú felhívásokon keresztül. Társfinanszírozott: nemzeti forrás is kiegészíti.

Korábban SAPS néven ismert alaptámogatás, amely szántó, legelő és rét területek után jár hektáronkénti átalányként. 2023-tól a KAP új rendszerében ez az elsődleges közvetlen kifizetési forma. Igénylése az éves egységes kérelemben történik, amelyet 2026-ban április 15. és június 9. között lehetett benyújtani; a záró nap jogvesztő.

A fiatal gazda támogatás a 18. életévét betöltött, de 40. életévénél nem idősebb, gazdaságát először vezető termelő kiegészítő jövedelemtámogatása (I. pillér), valamint a II. pilléres induló- és beruházási támogatás. Legfeljebb 300 hektárra, legfeljebb 5 évig, legkésőbb a 2027. évi egységes kérelemben igényelhető. Célja a generációváltás és a pályakezdés ösztönzése.

A KAP feltételességi rendszerének gazdálkodási előírás-csomagja (HMKÁ 1–9). Ezeket minden közvetlen kifizetésben részesülő gazdának be kell tartania. Tartalmaz gyepvédelmi, vízvédelmi, talajborítási, vetésváltási és tájképi elem-megőrzési kötelezettségeket. Be nem tartás esetén a támogatás arányosan csökkenthető. A feltételesség másik fele a JFGK, 2025-től pedig a szociális feltételesség is.

A KAP II. pillérének alulról szerveződő fejlesztési eszköze. Helyi akciócsoportok (HACS) dolgoznak ki fejlesztési stratégiákat saját térségükre, és osztják el a forrásokat helyi pályázók között. Elsősorban vidéki közösségi, turisztikai és kis vállalkozási projekteket támogat.

A hiánypótlás a támogatási kérelem hibáinak vagy hiányosságainak pótlására adott hatósági felszólítás és határidő. Elmulasztása a kérelem elutasításához vagy a támogatás csökkentéséhez vezethet, ezért a hiánypótlási felhívásokat határidőre teljesíteni kell.

A feltételesség jogszabályi követelmény-csomagja a HMKÁ-előírások mellett: 11 előírás (JFGK 1–11), amely meglévő uniós jogszabályi követelményeket emel be a támogatás feltételei közé. EU-s jogszabályokban (pl. nitrát irányelv, növényvédelmi rendelet, állatjóléti szabályok) rögzített kötelező gazdálkodási előírások, amelyek betartása szintén feltétele a közvetlen kifizetések teljes összegének folyósításának.

2023-tól a korábbi zöldítés és kölcsönös megfeleltetés (KM) helyett bevezetett egységes előírásrendszer. Három pillérből áll: HMKÁ (gazdálkodási állapot-előírások), JFGK (jogszabályi gazdálkodási követelmények) és 2025-től a szociális feltételesség. Minden közvetlen és egyes vidékfejlesztési kifizetés feltétele a teljesítése.

A KAP Stratégiai Terv Magyarország 2023–2027-es, az Európai Bizottság által jóváhagyott programdokumentuma, amely egységes keretbe foglalja a közvetlen kifizetéseket és a vidékfejlesztést. A korábban különálló tervezést (a II. pillérre a Vidékfejlesztési Program, a közvetlen kifizetésekre önálló nemzeti szabályozás) váltotta fel — a VP 2023 és 2025 között párhuzamosan futott ki. A terv élő dokumentum: a Bizottság eddig négy módosítást hagyott jóvá (legutóbb 2025. szeptember 15-én), ezért a jogcím-részleteket mindig a hatályos változatból ellenőrizze.

A támogatási azonosító (köznyelvben MVH ügyfél-azonosító vagy MVH-regisztrációs szám) a Magyar Államkincstár Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerében (KNYR) minden kedvezményezetthez rendelt egyedi, 10 jegyű szám. Minden támogatási ügyintézés alapja; e nélkül egységes kérelem nem nyújtható be.

A kölcsönös megfeleltetés (KM) a 2022. december 31-ig hatályos rendszer, amely a támogatásokat környezeti, állat- és növény-egészségügyi előírások betartásához kötötte. Szerepét a feltételesség (HMKÁ + JFGK) vette át — történeti fogalom, amellyel régebbi dokumentumokban találkozni.

Az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájának egységes keretrendszere, amely közvetlen területalapú kifizetésekkel, piaci intézkedésekkel és vidékfejlesztési programokkal támogatja a gazdákat. A 2023–2027-es ciklusban Magyarország 8,4 milliárd euró EU-s forráshoz jutott. A KAP minden területalapú támogatás — BISS, AKG, AÖP — jogi és intézményi alapja.

A HMKÁ 8 szerinti nem termelő tájképi elemek és területek kategóriája (parlag, erózióvédelmi sáv, fás sáv, kis vizes élőhely). A minimális arány fenntartása 2025-től már nem kötelező feltételességi előírás: átkerült az Agro-ökológiai Programba önkéntes, pontot érő vállalásként. A védett tájképi elemek megőrzése és a sövény-, fakivágási tilalom viszont továbbra is kötelező.

Az ökorendszer (eco-scheme) a KAP I. pillérének önkéntes, környezeti és klímacélú éves támogatási eleme. Magyarországon ezt az Agro-ökológiai Program (AÖP) valósítja meg; a korábbi kötelező zöldítés jutalmazott, önkéntes szerepét vette át rugalmasabb, pontalapú rendszerrel (a zöldítés kötelező elemei a feltételességbe kerültek) rugalmasabb, pontalapú rendszerrel.

Egységes területalapú támogatási rendszer, amelyet Magyarország 2004-es EU-csatlakozástól 2022 végéig alkalmazott. Hektáronkénti átalánytámogatást nyújtott szántó, rét és legelő területek után. 2023-tól a KAP új rendszerében a BISS váltotta fel.

A szociális feltételesség a feltételesség harmadik pillére: a foglalkoztatási és munkavédelmi előírások be nem tartása a közvetlen és egyes vidékfejlesztési támogatások csökkentését okozhatja. Nem jelent többletkötelezettséget — a munkaügyi és munkavédelmi hatóság ellenőrzéseinek eredményét a kifizető ügynökség (a Kincstár) veszi át, és az érvényesíti a jogkövetkezményt. A rendszert a 29/2025. (VII. 22.) AM rendelet vezette be, az (EU) 2021/2115 rendelet 14. cikke alapján.

A támogatási előleg a jóváhagyott támogatás egy részének év végi, a végleges kifizetés előtti folyósítása; a gazdaság likviditását javítja. Az uniós keretszabály szerint a közvetlen kifizetéseknél alacsonyabb, a terület- és állatalapú vidékfejlesztési támogatásoknál magasabb maximális előlegráta él; az adott évi konkrét százalékot a Kincstár közleménye hirdeti ki.

Ágazati termeléshez kapcsolt kifizetés, amely meghatározott állatfajok tartásához (anyajuh, anyatehén, hízottbika, tejhasznú tehén) vagy növénykultúrák (rizs, cukorrépa, zöldség, gyümölcs, fehérjenövény, ipari olajnövény) termesztéséhez kötött. Szemben a területalapú BISS-szel, itt a tényleges termelési teljesítmény a feltétel.

A 2014–2022-es programozási időszak hazai vidékfejlesztési programja VOLT (a KAP II. pillérének végrehajtási kerete). Beruházási, környezeti, erdészeti és állatjóléti intézkedéseket finanszírozott pályázati rendszeren keresztül, hosszabb (5–7 éves) kötelezettségvállalással. 2025. december 31-én lezárult; a helyét a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési beavatkozásai vették át — nem olvadt be, hanem kifutott.

A zöldítés a 2015–2022 közötti kötelező környezeti előírás-csomag (növénydiverzifikáció, ökológiai jelentőségű terület — a korabeli iratokban EFA —, gyepmegőrzés) a közvetlen támogatáshoz. 2023-tól a feltételesség és az önkéntes AÖP váltotta fel — történeti fogalom.

Az AM rendelet az agrárügyekért felelős miniszter jogszabálya, amely a támogatási jogcímek, a feltételesség és az eljárások részletszabályait rögzíti. A tárca 2026. május 13-i átnevezése óta az új rendeletek jelölése AÉM rendelet, a korábbi AM-rendeletek viszont hatályban maradtak. Hiteles forrásuk a Nemzeti Jogszabálytár.

A kincstári tájékoztató a Magyar Államkincstár éves vagy eseti közleménye az egységes kérelem és a jogcímek aktuális szabályairól, változásairól. A naprakész ügyintézés alapdokumentuma, amely a jogszabályokat gyakorlati nyelvre fordítja le.

A NIH-közlemény a KAP Stratégiai Terv felhívásainak és útmutatóinak hivatalos módosító, pontosító közleménye. A NIH a Nemzeti Irányító Hatóság: ez a szerv a KAP-pályázatok Támogatója, és ez bocsátja ki a támogatási okiratokat is. A közlemények számozottak, és mindig az eredeti felhívással együtt értelmezendők.

A pályázati felhívás a vidékfejlesztési (VP) és egyéb pályázatok kiírása, amely tartalmazza a jogosultsági feltételeket, a támogatható tevékenységeket, a keretösszeget és a beadási határidőket. Gyakran 100+ oldalas, számos melléklettel — ezek a leggyakoribb hosszú agrár-dokumentumok.

A támogatási okirat a támogatási döntést megtestesítő hatósági dokumentum, amely egy konkrét jogcímhez tartozó kötelezettségeket, összegeket és határidőket rögzít a kedvezményezett számára. A KAP Stratégiai Terv pályázatainál a Nemzeti Irányító Hatóság (a Támogató) bocsátja ki, minősített elektronikus aláírással; a kifizetést ezt követően a Magyar Államkincstár mint kifizető ügynökség teljesíti. Parcella- és kötelezettség-szintű részleteket is tartalmazhat — különösen az AKG és a beruházási támogatások esetében.

A fekvés az ingatlan-nyilvántartás területi besorolása. A hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény három fekvést ismer: belterület, külterület és különleges külterület (ez utóbbi a zártkert). A termőföld jellemzően külterületi vagy zártkerti, a beépített ingatlan belterületi. A helyrajzi szám a fekvést is jelöli, és a földforgalmi szabályok a mező- és erdőgazdasági művelési ágú földekre vonatkoznak — a fekvéstől függetlenül.

Az egységes kérelembe feltölthető shape fájlok sokáig kizárólag EOV vetületben voltak elfogadottak; 2025-től a WGS84 is elfogadott — az EOV mellett, nem helyette. Az EOV (Egységes Országos Vetület) a magyar sík koordináta-rendszer, a MePAR és a földmérési nyilvántartás alapja.

Az E-ING a 2025. január 15-én indult elektronikus ingatlan-nyilvántartás; a bevezetés egymásra épülve, több lépcsőben, modulárisan zajlik. A hiteles tulajdonilap-másolatot ma már ebből a rendszerből kérheti, a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül Ügyfélkapu+-szal vagy a DÁP mobilalkalmazással. A térképmásolat, a társasházi információ és a földmérési adatszolgáltatás továbbra is a Földhivatal Online felületén érhető el.

A fizikai blokk a MePAR állandó, terepen azonosítható referencia-egysége, amelyen belül a gazdák a tábláikat bejelentik. Több éven át állandó, és a blokkazonosító a területbejelentés alapja. A térképi felirat is jellemzően a blokkazonosító.

A földhasználati nyilvántartás (FHNY) az ingatlanügyi hatóság (köznyelvben: földhivatal) által vezetett nyilvántartás arról, hogy ki — tulajdonos vagy bérlő — használja ténylegesen az adott földrészletet. A tulajdoni laptól elkülönül: az a tulajdont, ez a használatot mutatja.

Térinformatikai rendszer, amely földrajzi adatok gyűjtésére, tárolására, elemzésére és megjelenítésére szolgál. A MePAR, a fedvények és a parcella-azonosítás GIS-alapú. Az AgroDesk térképmodulnak GIS-szemléletű adatkezelés az alapja.

A hasznosítási (kultúr)kód az egységes kérelemben a táblához rendelt kód, amely megadja az adott évi növénykultúrát vagy hasznosítást. A műholdas monitoring (TMR) ezt veti össze a tényleges, távérzékelt hasznosítással.

Az állami ingatlan-nyilvántartás (földhivatal) egyedi azonosítója minden telekre. Nem azonos a MePAR-azonosítóval — egy helyrajzi számon több MePAR-tábla is lehet, és fordítva. Bérleti szerződésekben és adásvételi ügyletekben a helyrajzi szám az elsődleges hivatkozás.

A MePAR kötelező EU-s térinformatikai rendszer, amely 2004 óta minden területalapú agrártámogatás kizárólagos földterület-azonosítója. Alapegysége a fizikai blokk, amelyhez a gazdák az egységes kérelemben hozzárendelik tábláikat. Tematikus fedvényei (Natura 2000, erózió, vizenyős terület stb.) jelzik a táblákra vonatkozó előírásokat. Nem azonos az ingatlan-nyilvántartással.

Összefüggő mezőgazdasági földterület, amelyen egyetlen termelő egyetlen növényfajt termeszt. A MePAR-ban azonosított alapegység. Kevert vetés, pihentetett terület és erdősítési program területe szintén egyetlen növényfajtának minősül a táblaképzés szempontjából.

A művelési ág az ingatlan-nyilvántartás területhasználati kategóriája. A hatályos szabályozás tíz művelési ágat ismer: szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület és halastó. A támogatási rendszer ezzel szemben a tényleges hasznosítást veszi alapul (hasznosítási kód), ezért a művelési ág és a bejelentett hasznosítás eltérhet egymástól.

Az NDVI műholdas vagy drónos felvételekből számított mutató, amely a növényállomány zöldtömegét és élettani állapotát jelzi. A precíziós gazdálkodás és a távérzékelt monitoring egyik alapadata; segít a táblán belüli eltérések és a stresszhelyzetek felismerésében.

Az ortofotó méréshelyes, torzításmentes légi vagy műholdas felvétel, amely térképi alapként szolgál a MePAR-ban és a parcella-lehatárolásnál. A táblahatárok ellenőrzésének és a digitalizálásnak a vizuális alapja.

Az osztatlan közös tulajdon olyan földrészlet, amelynek több tulajdonosa van anélkül, hogy a tulajdoni hányadok természetben (külön helyrajzi számon) el lennének határolva. Megosztása és használata külön jogszabályi eljárás tárgya; a magyar termőföldek jelentős részét érinti.

Elterjedt térinformatikai vektoros fájlformátum, amellyel területek határai írhatók le. Az egységes kérelembe táblahatárok feltöltésekor elfogadott formátum. A shape fájl több összetartozó fájlból áll (.shp, .shx, .dbf, .prj), amelyeket tömörítve kell benyújtani.

A TMR (Területi Monitoring Rendszer) a Magyar Államkincstár műholdas ellenőrzési rendszere: 2023-tól a Kincstárnak műholdfelvételekkel — vagy azzal legalább egyenértékű adattal, például georeferált fényképpel — kell vizsgálnia a bejelentett területek hasznosítását. Alapját az EU Copernicus programjának Sentinel műholdjai adják, néhány naponta ismétlődő felvételekkel.

A MePAR-ban megjelenített tematikus réteg, amely egy-egy gazdálkodási vagy hatósági szempontot jelenít meg a térképen (pl. erózióveszélyes területek, HMKÁ 2 vizenyős területek, Natura 2000 zónák). A gazdák ezek alapján tudják ellenőrizni, hogy tábláikra vonatkoznak-e különleges előírások.

Hagyományos magyar termőföld-minősítési rendszer, amely a talaj termékenységét és a gazdasági hozamot fejezi ki. Bérleti díjak meghatározásánál és egyes földforgalmi ügyletekben ma is referencia. Nem azonos a piaci értékkel — az aranykorona értéke területenként és kultúránként eltér.

Az RTK (Real Time Kinematic) valós idejű korrekciós technológia, amely centiméteres pontosságú GPS-helymeghatározást ad. A precíziós vetés, a gépi sorvezetés (automata kormányzás), a sorközi művelés és a pontos területmérés alapja.

Globális GPS koordináta-rendszer (EPSG:4326), amelyet a legtöbb GPS-eszköz és térkép-alkalmazás alapértelmezetten használ. A MePAR 2025-től WGS84 vetületű shape fájlok feltöltését is lehetővé teszi az egységes kérelemben, az EOV mellett.

A zártkert a hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény szerinti harmadik fekvés: a település földrészletei belterületi, külterületi és különleges külterületi egységet alkotnak, és a különleges külterületi egység a zártkert [2021. évi C. tv. 3. § (4)]. Új zártkerti ingatlan nem keletkezhet: belterületi és külterületi ingatlanból zártkerti ingatlan nem hozható létre [3. § (5)]. A mező- és erdőgazdasági művelési ágú zártkerti földre a földforgalmi szabályok is kiterjednek.

Az AKI (AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft.) a magyar agrárium gazdasági elemzésével, piaci statisztikájával és ágazati kutatásával foglalkozó kutató- és elemzőintézet. Rendszeres piaci jelentéseket és árinformációkat tesz közzé növényi és állati termékekre, amelyek a gazdák áralkuihoz is irányadók. Nem hatóság: adatai referenciaértékek.

A magyar mezőgazdaság, élelmiszergazdaság és földügy irányító minisztériuma (a vidékfejlesztés 2026-tól nem hozzá tartozik); 2026. május 13-ig Agrárminisztérium (AM) néven működött. Feladata a KAP hazai végrehajtásának jogszabályi kerete, a stratégiai terv kidolgozása és a kapcsolódó miniszteri rendeletek kiadása. A 2026 májusa előtti rendeletek jelölése AM rendelet, az azóta kiadottaké AÉM rendelet — a régi AM-rendeletek hatályban maradtak.

A KAP által előírt, tagállami szintű tudásmegosztó és innovációs hálózat, amely összeköti a gazdálkodókat, kutatókat, szaktanácsadókat és hatóságokat. Célja az agrár-innováció és a jó gazdálkodási gyakorlatok terjedésének elősegítése.

A BIR a baromfiállomány elektronikus nyilvántartó rendszere: a tartónak a baromfi- és keltetőtojás-szállítmányok indítását és fogadását, a keltetéseket és a törzsállomány adatait kell bejelentenie — jellemzően tíz munkanapon belül. A NÉBIH működteti, a tenyészet-nyilvántartásra (TIR) épül, és az állat-egészségügyi nyomon követés alapja a baromfiágazatban.

Az ENAR haszonállat-nyilvántartó rendszer szarvasmarha, sertés, juh és kecske fajokra. Tenyésztési, állat-egészségügyi és agrárrendtartási célokat egyaránt kiszolgál. Minden állat egyedi azonosítóval (fülszám/transzponder) szerepel benne, és üzemeltetését a NÉBIH végzi. Az állatállomány-alapú támogatások igénylésének alapja.

A FELIR a NÉBIH nyilvántartása az élelmiszerlánc szereplőiről (termelő, feldolgozó, kereskedő). A FELIR-azonosító kötelező az élelmiszerlánc-tevékenységhez, és számos hatósági ügyben hivatkozni kell rá. A mezőgazdasági termelők is a rendszer alanyai.

A falugazdász a NAK helyi (települési/körzeti) tanácsadó munkatársa, aki segíti az egységes kérelem benyújtását, az ügyintézést és a gazdák tájékoztatását. A gazdák elsődleges, személyes kapcsolattartója a kamaránál.

A hegyközség a szőlő- és bortermelők kötelező tagságú területi köztestülete, amely a szőlőültetvény-kataszter vezetését, a származásigazolást és a szakmai érdekképviseletet látja el a borvidékeken. A szőlészet-borászat sajátos önkormányzati szerve.

A területi közigazgatás szintjén az agrárügyek helyi végrehajtója. Feladatai közé tartozik a földügyi nyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések kezelése, a földforgalmi szerződések jóváhagyása, egyes hatósági engedélyek kiadása, valamint a feltételességen belül a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) ellenőrzése. A HMKÁ-előírások helyszíni ellenőrzését a Magyar Államkincstár mint kifizető ügynökség végzi.

A Magyar Államkincstár 2017. január 1-je óta az agrártámogatások kifizető ügynöksége: az önálló MVH a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet alapján 2016. december 31-ével megszűnt. Az egységes kérelem benyújtó felületét és a kifizetési adatbázist üzemelteti (mvh.allamkincstar.gov.hu), és az ügyfélszolgálati ügyintézést is végzi. A jogorvoslati kérelmet a Kincstárhoz kell benyújtani, de azt a miniszternek kell címezni: a kérelemről a miniszter dönt, és az ő döntése ellen közigazgatási per indítható.

Az MNVH a vidékfejlesztés kommunikációs és tudásmegosztó hálózata Magyarországon: kiadványokat, képzéseket és tájékoztatókat tesz közzé a vidékfejlesztési programokról, és összekapcsolja a helyi akciócsoportokat (HACS) és a LEADER-szereplőket. A 2023–2027-es ciklusban a Nemzeti KAP-hálózat részeként működik tovább [1/2024. (I. 19.) AM rendelet], a Vidékfejlesztési Program zárásáig; titkárságát a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. látja el. Portálja az mnvh.hu.

Az MVH (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet alapján 2016. december 31-ével megszűnt önálló szervként; a kifizető ügynökségi feladatokat 2017. január 1-jétől a Magyar Államkincstár látja el. A megyei kirendeltségek a területi kormányhivatalokba integrálódtak. A név a köznyelvben és a régi iratokban tovább él.

Kötelező tagságú szakmai kamara: a törvény erejénél fogva tagja minden mezőgazdasági őstermelő, agrárgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet. Feladatai: hatósági ügyintézés, agrárképzés, tanácsadás, egységes kérelem támogatása, erdészeti és állatjóléti ügyek. Székhelye Budapest, területi szervezetei minden megyében működnek.

Hatósági szerv, amely az élelmiszer-biztonság, a növényvédelem, az ökológiai gazdálkodás tanúsításának felügyelete és az állatgyógyászati készítmények forgalmazásának ellenőrzését látja el. Az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) rendszerét is a NÉBIH működteti.

Az NFK az állami földvagyon kezeléséért és a földforgalom egyes feladataiért (pl. az állam elővásárlási joga) felelős szervezet volt. 2024. május 31-én beolvadásos különválással megszűnt, jogutódja az Agrárminisztérium — a tárca 2026. május 13. óta Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium néven működik —, amely ma az állami tulajdonú termőföldek hasznosítását, értékesítését és az állam elővásárlási jogának gyakorlását intézi. Az NFK maga a korábbi Nemzeti Földalapkezelő (NFA) jogutódja volt.

A TIR a NÉBIH állattartó telepeket (tenyészeteket) nyilvántartó alaprendszere, amelyhez az ENAR és a BIR is kapcsolódik. Minden állattartó tenyészetkódot kap, és ebben szerepel a telep adata — ez a haszonállat-nyilvántartás és a támogatások közös alapja.

Az agrárerdészet olyan földhasználat, amely a fás növényzetet (fasorok, ligetek, legelőerdő) a szántóföldi vagy állattartó gazdálkodással egy területen kombinálja. Környezeti és klímaelőnyei (szénmegkötés, erózióvédelem, mikroklíma) miatt a KAP Stratégiai Terv önálló jogcímmel támogatja.

A CSMT nem önálló társasági forma, hanem MINŐSÍTÉS: gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat működhet ilyenként, ha a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásába felvették. Feltétele, hogy kizárólag mező- és erdőgazdasági (és ahhoz kapcsolódó kiegészítő) tevékenységet folytasson, legalább két tagja legyen, és a tagok egymással hozzátartozói láncolatban álljanak. Célja a generációváltás és a családi gazdálkodás folytonosságának megkönnyítése; jogalapja a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény V. fejezete.

A direktvetés talajforgatás nélküli vetési technológia, amely a talajszerkezet és -nedvesség megőrzését, valamint az erózió csökkentését szolgálja. Az erózióveszélyes (HMKÁ 5) területeken és az AÖP-ben is releváns, és hozzájárul a talaj szénmegkötéséhez.

A NÉBIH digitális felülete, amely 2023-ban integrálta a korábbi webes gazdálkodási naplót, a nitrát adatszolgáltatást és a permetezési naplót. A gazdálkodási napló vezetése több támogatási jogcím és jogszabály feltétele; 2026-ban a napló papíron is vezethető, de a papíron rögzített adatokat utólag fel kell tölteni az eGN-be (permetezési adatok: a tárgyévet követő év január 31-ig, nitrát adatszolgáltatás: március 31-ig).

Az EU által alkalmazott osztályozás, amely a mezőgazdasági üzemeket ökonómiai méretük (a Standard Termelési Érték, STÉ alapján) és gazdálkodási típusuk (szántóföldi, kertészeti, állattenyésztési stb.) szerint sorolja be. Statisztikai és agrárpolitikai döntésekhez használják; Magyarországon a KSH és az AKI alkalmazza.

A fémzárolt vetőmag hatóságilag ellenőrzött, tanúsított és lezárt (fémzárral ellátott) szaporítóanyag, amely garantálja a fajtaazonosságot, a csírázóképességet és a tisztaságot. Több támogatási jogcím (pl. egyes CIS növénytermesztési jogcímek) feltétele a használata.

Az Európai Unióban egységesített ágazati besorolási rendszer, amelyet cégnyilvántartáshoz, adóalany-azonosításhoz és statisztikai célokra használnak. Az agrárgazdaságban például a 01.11 (gabonatermesztés), 01.41 (tejhasznú szarvasmarha) és hasonló kódok jelölik a főtevékenységet.

A hígtrágya és az istállótrágya az állattartásból származó szerves trágya két fő formája. Nitrátérzékeny területen — illetve azon kívül a háztartási igényt meghaladó állattartás esetén — a kijuttatást a nitrát cselekvési program korlátozza: legfeljebb 170 kg nitrogén hatóanyag/ha/év szervestrágyából, tilalmi időszakkal. Tárolásukhoz szivárgásmentes, legalább 6 hónap kapacitású trágyatároló szükséges.

Az integrált növényvédelem (IPM) olyan előíráscsomag, amely a megelőzést, a megfigyelést és a nem kémiai módszereket helyezi előtérbe, a növényvédő szert pedig csak indokolt esetben, célzottan engedi alkalmazni. Uniós alapja a 2009/128/EK irányelv, a nyolc általános elvet Magyarországon a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 8. melléklete tartalmazza. Betartása a földhasználó, a termelő és a növényvédelmi szolgáltatást végző számára egyaránt kötelező.

A körzeti erdőterv az erdészeti hatóság által, erdőtervezési körzetenként készített, 10 éves időtartamra szóló terv, amely a körzet erdeire vonatkozó adatokat és a gazdálkodás kereteit rögzíti. Az egyes erdőrészletekre vonatkozó, az erdőgazdálkodót közvetlenül kötő előírásokat az ebből származó erdőterv tartalmazza: fakitermelés, felújítás, erdővédelem. Erdősítési vagy erdő-környezetvédelmi támogatás igénylésekor ezekkel az előírásokkal kell összhangban lenni.

A legeltetési sűrűség a gyepterületen tartott állatok száma (állategységben) egységnyi területre vetítve (ÁE/ha). A támogatási előírások számszerű ALSÓ korlátot adnak (AKG: átlagosan legalább 0,2 ÁE/ha/év), a túllegeltetést viszont nem ÁE/ha-ban, hanem a gyep állapotával határozzák meg. Mindkét irány károsítja a gyep állapotát.

Főnövény betakarítása után vagy a főnövénnyel egy időben vetett közbülső kultúra, amely fedőnövényként, zöldtrágyaként vagy a HMKÁ 6. előírás szerinti minimális talajborításként is funkcionálhat. Az AÖP-ben az A1. Talajtakarás takarónövényeként, az A2. Diverzifikációban külön kultúraként, illetve az A3/A3a. gyakorlatban ökológiai jelentőségű másodvetésként számít be; a HMKÁ 7-be csak bejelentett agrotechnikai műveletként. Korábbi megfogalmazásban hagyományos, ökológiai jelentőségű és zöldtrágyázási célú másodvetés is választható.

A kistermelő kis volumenben, jellemzően közvetlenül a fogyasztónak vagy helyi piacra értékesítő termelő. Az élelmiszerlánc oldalán a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállításról szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet („kistermelői rendelet") szabja meg a mennyiségi korlátokat és az értékesítés szabályait. Az adózás oldalán az Szja tv. korábbi „mezőgazdasági kistermelő" fogalmát 2021-től az őstermelői rendszer váltotta fel: az értékhatárok ma a minimálbérhez kötöttek.

Az őstermelő a 16. életévét betöltött természetes személy, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat és szerepel az őstermelői nyilvántartásban (őstermelői igazolvány 2021 óta nincs). Az őstermelői tevékenységét egyéni vállalkozóként nem végezheti, de más tevékenységre lehet egyéni vállalkozó. Kedvezményes adózási szabályok (átalányadó) és ÁFA-visszaigénylési lehetőség illeti meg. Magyarországon ez a leggyakoribb gazdálkodói forma.

A monokultúra ugyanazon növényfaj évről évre, váltás nélküli termesztése azonos területen. Hosszú távon kimeríti a talajt és felhalmozza a kórokozókat, gyomokat — a vetésváltási előírások (HMKÁ 7) éppen ennek korlátozására születtek.

A növénydiverzifikáció a HMKÁ 7 feltételességi előírás egyik teljesítési módja a vetésváltás helyett: a szántóméret függvényében meghatározott számú növénykultúrát kell termeszteni, a fő kultúra maximális arányának korlátozásával. A 10 hektárnál kisebb szántóterületű üzem mentesül, 2026-tól pedig a legfeljebb 30 hektár bejelentett mezőgazdasági területtel rendelkező termelőnél a HMKÁ 7 ellenőrzése és szankciója sem alkalmazandó. Célja az egykultúrás termesztés kockázatainak csökkentése és a biodiverzitás fenntartása a szántón.

Az ÖVTJ az egyéni vállalkozók és őstermelők tevékenységi kódrendszere (a cégek TEÁOR-jának megfelelője). Az agrárgazdasági tevékenységnek minősülő ÖVTJ-kódokat a NAK-törvény (2012. évi CXXVI. törvény) 1. melléklete sorolja fel; a cégekre vonatkozó TEÁOR-listák a 2. és 3. mellékletben szerepelnek, már TEÁOR'25 kódokkal. Ezek alapján dől el a kamarai tagsági kötelezettség és több támogatási jogosultság.

A parlagfű (Ambrosia) erős allergén gyomnövény, amely ellen a földhasználó köteles közérdekű védekezést végezni. Elmulasztása helyszíni ellenőrzést, közérdekű védekezés hatósági elrendelését és bírságot vonhat maga után — virágzás (pollenszórás) előtt kell mentesíteni a területet.

A permetezési napló jogszabályban előírt nyilvántartás: mindenkinek vezetnie kell, aki értékesítési célra szánt növényt vagy növényi terméket állít elő, raktároz vagy dolgoz fel — a csávázott vetőmag vetését is beleértve. Vezethető a NÉBIH elektronikus felületén, más elektronikus úton vagy papíron; 2023 óta a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak a szántóföldi rovarölő kezelésekről kötelező a NÉBIH felületén vezetni.

Az SFH a 2010 előtti, leváltott elődmutató: a standard termelési érték (STÉ) váltotta fel, mert a 2010. évi általános mezőgazdasági összeírástól kezdve a gazdaságok tipológiai besorolása STÉ alapján történik.

Az állategység (ÁE) és a számosállat is az állatállomány közös nevezőre hozását szolgálja, de nem ugyanaz a bázisuk: a KAP állatalapú támogatásaiban az ÁE fix, korcsoportos szorzókból áll (24 hónaposnál idősebb szarvasmarha 1 ÁE, juh és kecske 0,15 ÁE), a nitrát-nyilvántartás számosállata viszont élősúly-alapú. A legeltetési sűrűség és számos állatjóléti, környezeti és támogatási előírás alapja.

A talajtakarás (mulcs) a talajfelszín növényi maradvánnyal vagy takaróanyaggal való borítása a párolgás, az erózió és a gyomosodás csökkentésére. A minimális talajborítás (HMKÁ 6) teljesítésének egyik eszköze, és javítja a talaj vízháztartását.

A tarlóhántás a betakarítás utáni sekély talajművelés, amely a tarlómaradvány bedolgozását, a gyommagvak és árvakelés csíráztatását, valamint a talajnedvesség megőrzését célozza. Nyáron a HMKÁ 6 minimális talajborítási előírása korlátozza: július 15. és szeptember 30. között csak sekély tarlóhántás végezhető, a talajtakarás megtartásával. Klasszikus agrotechnikai alapművelet a következő kultúra előkészítésében.

Az FWU (Family Work Unit, családi munkaerő-egység) az EU tesztüzemi rendszerében a gazdaságban ledolgozott, nem fizetett (családi) munka mérőszáma: 1 FWU egy teljes munkaidőben, egész évben dolgozó személy munkájának felel meg. Nem azonos az AWU-val (Annual Work Unit, éves munkaerő-egység), amely a gazdaság teljes — fizetett és nem fizetett — munkaerő-ráfordítását méri.

A parlagoltatás (ugaroltatás) a termelésből pihentetésre kivont szántórész. 2025 óta nem kötelező előírás: a nem termelő területek kijelölése kikerült a HMKÁ 8 alól, és önkéntes, pontot érő vállalásként az Agro-ökológiai Programba (AÖP) került át. A pihentetés alatt a talajt takarni kell, és növényvédő szer nem juttatható ki.

A HMKÁ 7. előírás szerinti kötelezettség (köznyelvben: vetésforgó), amely szerint a szántóterületen évről évre különböző növényfajokat kell termeszteni meghatározott arányban. Célja a talajszerkezet megóvása, a kórokozók visszaszorítása és a tápanyag-gazdálkodás javítása. 2026-tól a legfeljebb 30 hektár mezőgazdasági területű gazdaságoknál az előírás ellenőrzése és szankciója nem alkalmazandó.

A vetésszerkezet a gazdaság egy adott évi növénykultúra-összetétele a szántóterületen. A HMKÁ 7 (vetésváltás/diverzifikáció) megfelelése és az AÖP-pontok egyaránt a vetésszerkezettől függnek, ezért a tervezése pénzügyi és megfelelőségi szempontból is kulcsfontosságú.

A zárlati károsító olyan növény-egészségügyi szempontból veszélyes kórokozó vagy kártevő, amelynek behurcolását és terjedését jogszabály tiltja. Előfordulása kötelező bejelentést és hatósági védekezést von maga után, hogy megakadályozzák a terjedését.

Az általános forgalmi adó rendszerébe belépett őstermelők és vállalkozók visszaigényelhetik a termelési inputokra (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, gép) kifizetett ÁFA-t; a bevallás gyakorisága havi, negyedéves vagy éves lehet. Gabona és olajos mag értékesítésénél fordított adózás él: az ÁFA-t a vevő fizeti meg. Az éves bevétel és a vállalkozási forma határozza meg, hogy az őstermelő milyen szabályok szerint számolhat el.

Az Agrár Széchenyi Kártya kedvezményes, állami kamat- és kezességi díjtámogatásban részesített, szabad felhasználású folyószámlahitel mezőgazdasági vállalkozásoknak — a szezonális likviditási igények (input-előfinanszírozás) gyakori eszköze. A beruházások finanszírozása a Széchenyi Kártya Program külön terméke, nem ugyanez a hitel.

Az AVHGA kezességvállaló intézmény, amely a kis- és középvállalkozások, gazdálkodók hitelfelvételét segíti a hitel mögé nyújtott garanciával. Csökkenti a fedezethiányból eredő finanszírozási akadályokat, így a gazda kisebb saját biztosíték mellett is hitelképessé válhat.

A birtokrendezés a széttagolt, osztatlan közös tulajdonú vagy kis táblákra szabdalt földek összevonását és racionálisabb elrendezését célzó eljárás. Javítja a művelhetőséget és a gépi munka hatékonyságát, és csökkenti az osztatlan közös tulajdonból eredő nehézségeket.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj az élelmiszerlánc-szereplők évente visszatérő kötelezettsége [2008. évi XLVI. tv. 47/B. §]. Az általános szabály szerint az előző évi felügyeletidíj-köteles nettó árbevétel (illetve szja-köteles bevétel) 0,1%-a; a törvény emellett átalányösszeget is ismer. A bevallást 2025 óta a NAV-hoz kell benyújtani (ELMDIJ nyomtatvány) — korábban a NÉBIH-hez ment. Mentesül a bevallási és fizetési kötelezettség alól az átalányadózás választására jogosult mezőgazdasági őstermelő, kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában.

Az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti gabonák és olajos magvak értékesítésénél az adófizetési kötelezettség az eladóról a beszerzőre helyeződik át: az eladó számláján nem szerepel áthárított adó, az áfát a vevő fizeti meg a költségvetésnek [Áfa tv. 142. § (1) i)]. Feltétel, hogy az értékesítő és a beszerző is az általános szabályok szerint adózó adóalany legyen. A kompenzációs felárra jogosult, különleges jogállású adóalany mezőgazdasági tevékenységére a fordított adózás nem alkalmazandó [142. § (8)].

A krízisbiztosítás a jövedelemstabilizáló eszköz hazai megvalósítása: a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer negyedik pillére. A csatlakozás önkéntes, és legalább hároméves időtartamra szól. Kompenzáció akkor jár, ha a tárgyévi jövedelem a referenciajövedelemhez képest 30%-ot meghaladó mértékben esik vissza; a kompenzáció legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9%-a. Fontos mellékhatás: megfelelő biztosítás vagy krízisbiztosítási tagság hiányában a kárenyhítő juttatásnak csak a fele jár.

A kompenzációs felár a mezőgazdasági termelőkre szabott, egyszerűsített áfa-megoldás: a különleges jogállású adóalany a felárra jogosító ügyleteinél áfafizetésre nem kötelezett, hanem a felvásárlótól kompenzációs felárat kap. Cserébe ezekkel az ügyletekkel összefüggésben adólevonásra sem jogosult [Áfa tv. 199. §]. A felár mértéke a növényi termékeknél 12%, az állati termékeknél és a mezőgazdasági szolgáltatásoknál 7%.

Az átalányadó egyszerűsített adózási mód, amelynél a jövedelem a bevétel meghatározott hányadaként kerül megállapításra (nem a tényleges költségek alapján). Mezőgazdasági kistermelők és őstermelők számára kedvező, mert csökkenti a könyvelési és adminisztrációs terhet. A bevételi értékhatárt az adótörvény minimálbérhez kötve határozza meg.

A mezőgazdasági biztosítás időjárási és termelési kockázatokra (jég, aszály, fagy, vihar) kötött piaci biztosítás, amelynek díjához az állam támogatást nyújt. A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) II. pillére — az I. pillér az állami kárenyhítés, a IV. pedig a krízisbiztosítás. A díjtámogatást az adott évi egységes kérelemben kell megjelölni.

Termőföld ideiglenes, ellenérték (haszonbér) fejében történő átengedése gazdálkodás céljára. A szerződés időtartama maximum 20 év, de legalább 1 év. Írásban kell megkötni; a földhasználat a földhasználati nyilvántartásba kerül (nem az ingatlan-nyilvántartásba). A bérleti díj jellemzően aranykorona-értékhez vagy piaci árhoz igazodik.

Biztosítási jellegű kifizetés, amely akkor lép életbe, ha a gazda jövedelme egy referencia-időszakhoz képest jelentősen (jellemzően 30% feletti mértékben) csökken. Magyarországon Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszer néven, a kockázatkezelési rendszer IV. pilléreként 2021 óta működik. A KAP vidékfejlesztési eszköztárának része, amelyet tagállami szinten lehet bevezetni kölcsönös kockázatkezelési alapokon keresztül.

Állami-piaci kockázatmegosztó rendszer, amely időjárási és természeti károk (aszály, árvíz, jégeső, fagy) esetén részleges kártérítést nyújt a belépett gazdáknak. A tagok éves díjat fizetnek, az állam ezt kiegészíti. A kárbejelentés és a kárfelvétel szigorú határidőkhöz kötött.

A termőföldek adásvételét és haszonbérletét szigorú jogszabályi keretek szabályozzák Magyarországon. Meghatározott területi korlátok vonatkoznak a magánszemélyekre és cégekre, és elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog védi a helyi gazdákat. Az ügyletek hatósági jóváhagyáshoz kötöttek.

Jogszabályban rögzített sorrend, amely szerint termőföld eladásakor bizonyos személyeknek és szervezeteknek joguk van a vételáron megvásárolni a földet, megelőzve más vevőket. A sorrend a Földforgalmi törvény szerint: elöl az állam (a Nemzeti Földalap kezelőjeként az agrárügyekért felelős minisztérium útján), majd a földet már használó földműves (például a haszonbérlő), ezt követően a helyben lakó szomszéd földműves, majd a további helyben lakó, illetve legfeljebb 20 km-en belül lakó földművesek. Az elővásárlási jog megsértése az ügylet érvénytelenségét vonhatja maga után.

A KAP II. pillérének (Vidékfejlesztési Program) forrásaiból finanszírozott fejlesztési pályázatok gyűjtőneve — a programozási ciklus 2025. december 31-én LEZÁRULT, a célok a KAP Stratégiai Terv KAP-RD felhívásaiban élnek tovább. Gép- és eszközbeszerzést, épületfejlesztést, öntözésfejlesztést, erdőtelepítést, állatjóléti fejlesztést és számos egyéb beruházást támogat. Pályázati felhívások jellemzően a NAK és a kap.gov.hu oldalon jelennek meg.

EU-s jogszabály, amely a mezőgazdasági forrásokból eredő nitrátszennyezés ellen védi a vizeket. Magyarországon nitrátérzékeny területeket (NVT zónák) jelöltek ki, ahol fokozott korlátozások vonatkoznak a műtrágya- és trágyakijuttatásra, különösen a tiltott időszakokban (ősz–tél).

A talaj szervesanyag-tartalmának növelése révén megvalósuló CO₂-megkötés a mezőgazdaságban. Olyan gyakorlatokkal érhető el, mint a minimális talajbolygatás, a növényi maradványok visszaforgatása, a zöldtrágyázás és a legeltetéses gyepgazdálkodás. A KAP ökorendszer-célkitűzéseinek és a klímapolitikának fontos eleme.

A talajvizsgálat a tápanyag-gazdálkodás alapja. Nitrátérzékeny területen a műtrágyahasználat csak 5 évnél nem régebbi talajvizsgálatra alapozva felel meg az előírásoknak, és egy átlagminta legfeljebb 5 hektárt jellemezhet.

Az antibiotikumok és egyéb antimikrobiális szerek hatástalanná válásának jelensége a túlzott és nem megfelelő használat következtében. Az antibiotikum-felhasználás nyilvántartását és állatorvosi jelentését az (EU) 2019/6 rendelet és a 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet írja elő — nem a KAP feltételessége. A KAP Stratégiai Terv önálló jogcímet is működtet erre: az AMR elleni küzdelem kompenzációs kifizetés (KAP-RD33b), amelyet időszakosan hirdetnek meg nagy létszámú sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyészetekre.

A belvíz a felszínen megálló többletvíz, az aszály a tartós vízhiány — két ellentétes vízgazdálkodási kockázat, amely egyaránt jelentős terméskiesést okozhat. Mindkettő a kárenyhítési rendszer által kezelt csapásesemény, és a vízmegtartó gazdálkodás célja a mérséklésük.

A beporzó rovarok (méhek, vadméhek) védelme és a számukra táplálékot adó virágzó kultúrák (méhlegelő) telepítése egyszerre környezeti és termelési érdek. Az AÖP és egyes környezeti jogcímek ösztönzik, mert a beporzás terméshozam-növelő ökoszisztéma-szolgáltatás.

A MePAR-ban lehatárolt, 12%-nál nagyobb lejtésű területek, ahol a vízerózió kockázata fokozott. A HMKÁ 5. előírás értelmében ezeken kapás növények (kukorica, napraforgó, repce) csak direktvetéssel, szintvonalasan vagy erózióvédelmi sávokkal termeszthetők. A fedvény alapján az egységes kérelemben is jelölni kell.

Tőzeglápok, mocsarak és egyéb vizes élőhelyek, amelyeket a HMKÁ 2. előírás alapján 2025-től külön MePAR-fedvény jelöl. Ezeken tilos a víz lecsapolása és levezetése, valamint a szántás; az állandó gyepen lehatárolt folt nem alakítható szántóvá, a szántón lehatárolt folton pedig 25 cm-nél mélyebb talajművelés nem végezhető. Az előírás célja a vizes élőhelyek szénmegkötő és biodiverzitás-védelmi szerepének fenntartása.

Az MTÉT természetvédelmi szempontból kiemelt mezőgazdasági területek köre, amelyeken célzott (zonális) AKG-előírások és magasabb kifizetések érvényesek. A biodiverzitás megőrzését szolgáló, élőhely-kímélő gazdálkodást ösztönzi a legértékesebb tájakon.

A Natura 2000 az EU összefüggő, védett természeti területeinek hálózata a 2009/147/EK madárvédelmi és a 92/43/EGK élőhelyvédelmi irányelv alapján; Magyarországon a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hirdette ki a területeket. A gazdálkodás nem tilos, de előírásokhoz kötött, és a korlátozásokért kompenzáció jár.

A nitrátérzékeny terület (köznyelvben „NVT zóna”) a nitrát irányelv alapján, a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerint kijelölt, fokozottan érzékeny terület, ahol szigorúbb trágyázási és műtrágyázási előírások vonatkoznak a gazdálkodásra. A kihirdetés MePAR-blokk szinten történik.

NÉBIH által felügyelt, tanúsított gazdálkodási rendszer, amely tiltja vagy korlátozza a szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák és állatgyógyászati hozamfokozók használatát. A tanúsítással rendelkező termékek „bio" vagy „öko" jelöléssel forgalmazhatók. Az (EU) 2018/848 rendelet, hazai szinten pedig a 34/2013. (V. 14.) VM rendelet szabályozza.

2–3 éves konverziós időszak, amely alatt a gazda a hagyományos gazdálkodásról az ökológiai gazdálkodás szabályait betartva, de még tanúsítvány nélkül termel. Az átállási időszak alatt is igénybe vehető az ökológiai gazdálkodás KAP-támogatása, és 2026-tól a tanúsított (vagy átállás alatti) ökológiai terület a HMKÁ 1., 3., 4., 5., 6. és 7. előírásra megfelelőnek számít (a HMKÁ 2., 8. és 9. továbbra is betartandó).

A közös vízhasználatra és öntözésfejlesztésre szerveződő gazdálkodói társulás hivatalos megnevezése 2023. július 1-je óta fenntartható vízgazdálkodási közösség (korábban öntözési közösség). Gazdasági társaságként vagy szövetkezetként ismerhető el; az elismerésről az agrárpolitikáért felelős miniszter dönt, és a nyilvántartás a kormányzati honlapon mindenki számára ingyenesen elérhető. Az elismeréshez a tagok legalább 75%-ának az öntözési körzetben földhasználattal rendelkező mezőgazdasági termelőnek kell lennie.

GPS-, szenzor- és drónalap művelési szemlélet, amelyben a vetés, trágyázás és növényvédelem nem egységes normával, hanem a tábla eltérő adottságaihoz igazodva, változó normájú kijuttatással történik. Csökkenti az inputköltségeket és a környezeti terhelést. A 2026-os Agro-ökológiai Program választható gyakorlatai között nem szerepel önálló precíziós gyakorlat — a bevezetés finanszírozását beruházási felhívásokból érdemes keresni.

A vízmegtartás a HMKÁ 4 keretében kötelező vízvédelmi sávok kialakítását jelenti a víztestek mentén: egyéb felszíni víznél és völgyzáró gátas halastónál 5 méter (bizonyos feltételekkel 3 méterre csökkenthető). A sávban tilos a növényvédő szer és a műtrágya kijuttatása.

A tápanyag-gazdálkodási terv talajvizsgálati adatokra épülő trágyázási terv. Nitrátérzékeny területen a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat [59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 3. melléklete] írja elő, hogy a műtrágyázást 5 évnél nem régebbi talajvizsgálatra kell alapozni; ezen felül az AKG- és ÖKO-vállalások saját jogon is megkövetelik a tervet.

A VGT az EU Víz Keretirányelve (2000/60/EK) szerinti tervdokumentum a vizek jó állapotának eléréséről; 2026-ban a harmadik terv (VGT3) van hatályban. A mezőgazdasági vízhasználat és a vízvédelmi előírások (pl. nitrát, vízkivétel) tágabb kerete; meghatározza a vízgyűjtőkre vonatkozó célokat és intézkedéseket.

A vízjogi engedély hatósági engedély vízkivételhez, öntözéshez, kúthoz vagy vízépítményhez. Az öntözéses gazdálkodás és számos vízgazdálkodási beruházás jogszabályi feltétele; megléte nélkül a vízhasználat jogszerűtlen, és támogatási akadályt is jelenthet.

Szándékosan termesztett és talajba forgatott növényi biomassza használata természetes nitrogén- és szervesanyag-forrásként. A pillangós (hüvelyes) zöldtrágyák a levegő nitrogénjét kötik meg. A zöldtrágyázás az AKG vállalható előírása, az AÖP-ben pedig ökológiai jelentőségű másodvetésként számolható el — ugyanaz a másodvetés azonban nem számolható el kétszer.