NPLFA — Nem termelő tájképi elemek és területek
A HMKÁ 8 nem termelő terület kategóriája
Az NPLFA a HMKÁ 8 szerinti nem termelő tájképi elemek és területek kategóriája (parlag, erózióvédelmi sáv, fás sáv, kis vizes élőhely). A 2023–2024-es szabályozásban két választható arány közül kellett teljesíteni: 4% nem termelő elem és terület a szántón, vagy 7% úgy, hogy abba a másodvetés és a nitrogénmegkötő növény is beszámított (de 3%-nak parlagnak vagy tájképi elemnek kellett lennie). Ezt az arányt ilyen elemként kellett fenntartani. A minimális arány 2025-től nem kötelező előírás, de az AÖP-ben magasabb arány vállalása pluszpontot és magasabb kifizetést hozhat. A HMKÁ 8 másik két része — a védett tájképi elemek megőrzése és a sövény-, fakivágási tilalom — továbbra is kötelező.
Mi számít nem termelő elemnek?
Az NPLFA a szántó ökológiai értékét növelő, termesztés nélküli elemeket fogja össze.
2025-től a minimális arány már nem kötelező feltételességi előírás, hanem az AÖP-ben vállalható, pontot érő gyakorlat: szántón 1 pontért legalább 1% tájképi elem vagy parlag és 9% másodvetés vagy nitrogénmegkötő növény, 2 pontért legalább 5% és 5% vállalható. A HMKÁ 8 két része viszont továbbra is kötelező: a védett tájképi elemek (fa- és bokorcsoport, gémeskút, kis kiterjedésű tó, kunhalom, magányos fa, terasz) megőrzése, valamint a sövények és fák kivágásának tilalma március 1. és augusztus 31. között.