Zártkert (különleges külterület)
A harmadik fekvés az ingatlan-nyilvántartásban
A zártkert a hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény szerinti harmadik fekvés: a település földrészletei belterületi, külterületi és különleges külterületi egységet alkotnak, és a különleges külterületi egység a zártkert [2021. évi C. tv. 3. § (4)]. Új zártkerti ingatlan nem keletkezhet: belterületi és külterületi ingatlanból zártkerti ingatlan nem hozható létre [3. § (5)]. A mező- és erdőgazdasági művelési ágú zártkerti földre a földforgalmi szabályok is kiterjednek.
Hol a helye a rendszerben?
A fekvés az ingatlan-nyilvántartás területi besorolása; a helyrajzi szám ezt is jelöli.
Vonatkoznak rá a földforgalmi szabályok?
Igen, ha a művelési ága ilyen. A Földforgalmi törvény a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet a FEKVÉSTŐL FÜGGETLENÜL határozza meg: minden olyan földrészlet ide tartozik, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva [2013. évi CXXII. tv. 5. §].
Egy zártkerti szőlő vagy gyümölcsös adásvételénél tehát ugyanúgy számolni kell a földforgalmi korlátokkal (szerzőképesség, elővásárlási rangsor, hatósági jóváhagyás), mint egy külterületi szántónál. A művelés alól kivett zártkerti ingatlan viszont nem esik ebbe a körbe.